Összefoglaló · EU-OSHA kampánynyitó · 2026. október 27.
Közösen a munkahelyi mentális egészségért – elindult az EU-OSHA-kampány itthon
Október 27-én Budapesten elindult az EU-OSHA 2026–2028-as Egészséges Munkahelyek Kampányának hazai szakasza. Faragó István, a Munkában Jól szakmai vezetője arról beszélt, miért kollektív felelősség a pszichoszociális kockázat, és mit mutatnak a hazai mérések.
Faragó István az EU-OSHA hazai kampánynyitóján · Budapest, 2026. október 27.
A kampányt az EU-OSHA október 13-án indította Brüsszelben. A budapesti nyitókonferenciát az EU-OSHA hazai Nemzeti Fókuszpontja, a Szociális és Családügyi Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya rendezte. Faragó István már a 2014–15-ös „Kezeljük a stresszt!” kampány idején is ezen a témán dolgozott. Azóta 256 pszichoszociális felmérést végzett.
Az EU-OSHA-kampány: a pszichoszociális kockázatok megelőzése
A jól megtervezett munka célt, rendszert és kapcsolatokat ad, ezért védheti a mentális egészséget. A pszichoszociális kockázatok viszont alááshatják ezt a hatást. Ilyen az ellentmondó elvárás, a zaklatás vagy a tartósan magas terhelés. Kezelés nélkül kiégéshez, depresszióhoz és szorongáshoz vezethetnek.
44%
dolgozik időnyomás alatt vagy túlterhelten.
OSH Pulse 2025
37%
érez általános fáradtságot.
OSH Pulse 2025
29%
tapasztal a munkája miatt stresszt, depressziót vagy szorongást.
OSH Pulse 2025
39%
a vállalkozások közül, amelyeknek van cselekvési terve a munkahelyi stressz ellen.
ESENER 2024
Az első három adat az EU munkavállalóira vonatkozik. Forrás: EU-OSHA kampányanyag, 2026.
A kampány a pszichoszociális kockázatokat munkahelyi és nem egyéni problémaként kezeli, és a munkavédelmi kockázatkezelés részévé tenné őket. A jó mentális egészség közös felelősség: a kampány munkáltatókat, munkavállalókat, szakembereket és döntéshozókat egyaránt megszólít.
Az EU-OSHA 2026–2028-as kampányának nyitódiája
Az EU-OSHA-kampány ütemterve 2027–2028
2027. február–májusa pszichoszociális kockázatok értékelése és kezelése
2027. június–szeptemberzaklatás, szexuális zaklatás és erőszak
2027. október – 2028. januárfizikai kockázatok és mentális egészség
2028. február–májusaz egészségügyi és szociális ágazat pszichoszociális kockázatai
2028. június–szeptembera mentális egészség támogatása a munkahelyen
A kampány anyagai díjmentesen, magyarul is elérhetők a kampány honlapján. A szervezetek rendezvénnyel, jó gyakorlataik jelölésével vagy kampánypartnerként is kapcsolódhatnak.
Miért kollektív felelősség a pszichoszociális kockázat?
Az előadás öt kérdésre épült: honnan indulunk, mi alakítja a helyzetet, milyen eszközeink vannak, mit mutatnak a hazai adatok, és hol tudunk beavatkozni.
1. Honnan indulunk?
Az ILO 2026-os jelentése szerint a munkahelyi pszichoszociális kockázatok világszerte évente több mint 840 000 ember halálához járulnak hozzá, Európában 112 333-éhoz. Az Európai Parlament 2026. október 6-án 413 igen szavazattal kért uniós minimumszabályokat. Ezek között szerepel a rendszeres kockázatfelmérés, a zaklatás elleni szabályzat és a támogatott visszatérés a munkába. A szabályozási környezet változik. Érdemes időben felkészülni.
2. Mi alakítja a helyzetet?
A társadalomtól a mentális állapotig: a hatások szintjei és a beavatkozási pontok
A mentális állapotra hét, egymásba ágyazódó szint hat: a társadalom, a kormányzati keretek, a közösség, a szervezet, a család és az egyén. Mindegyikhez más beavatkozási pont tartozik. A szervezet szintjén ez a munkaszervezés és a vezetői működés. A hatás kétirányú: a szervezeti visszajelzések a szakpolitikai szintig is eljuthatnak.
3. Milyen eszközök állnak rendelkezésre?
A kampány célja, hogy a pszichoszociális kockázat mérhető, dokumentálható és fejlesztési tervvé alakítható legyen. Ehhez mérőeszköz kell. Az előadás a díjmentes COPSOQ III kérdőívet és a Stressz-M és a FlyIT által fejlesztett care4you rendszert vetette össze. Utóbbi a stresszhatásokat objektív és szubjektív oldalról is méri, így a kettő közti eltérés is láthatóvá válik.
4. Mit mutatnak a hazai adatok?
Egy 837 fős, több vállalatot átfogó anonim minta alapján (nem reprezentatív):
A stresszkezelő technikák ismerete mindössze 29,3%, miközben a megküzdés és a kitartás erős.
A csapatokban magas a segítőkészség (83,1%), de a belső konfliktusok kezelése gyenge pont (56,1%).
A dolgozók terheltebbnek élik meg a helyzetüket, mint amit a strukturált mutatók jeleznek.
A munkáltatónál a kiszámíthatóság a legfontosabb nekik (64,3%), ezt a közvetlen felettessel való kapcsolat követi (32,9%).
5. Hol tudunk beavatkozni?
Egyik szint sem tudja egyedül megoldani a problémát. A munkavállaló sokszor nem jelzi tovább a terhet. A csapat erősítheti vagy tompíthatja a stresszt. A szervezet adja a keretet, de mérés és konkrét intézkedések nélkül a beavatkozás nem talál célba. Ezért kollektív a felelősség.
Ehhez kínál közös platformot a Munkában Jól 2027. Ez egy alulról jövő szakmai együttműködés, amely a kampány időszakára összeköti a vállalatokat, intézményeket, hatóságokat és szakértőket. A kezdeményezés szakmai koordinátora a Wellbeing Social Hub.
Előadás közben, a kampány hivatalos rollupja előtt
Mit jelent ez egy szervezet számára?
A munkahelyi mentális egészség szervezeti működési kérdés. Néhány gyakorlati kiindulópont:
Mérés előbb, program utána: a felmérés mutatja meg, hol van valódi kockázat.
A forrásnál kezdeni: munkaterhelés, tiszta szerepek, rendezett prioritások.
A vezetők felkészítése: a közvetlen felettes erőforrás és kockázat is lehet.
Bevonás és utánkövetés: a dolgozók javaslatai és a visszamérés teszik működővé az akciótervet.
Források: EU-OSHA kampányanyag (2026), OSH Pulse 2025, ESENER 2024; ILO (2026): The psychosocial working environment; Európai Parlament, 2026/2023(INL); care4you többvállalatos anonim benchmark-adatbázis (Stressz-M és FlyIT).
A konferenciát az EU-OSHA hazai Nemzeti Fókuszpontja rendezte. A Munkában Jól 2027 az EU-OSHA-kampány céljaihoz szakmailag kapcsolódik, de nem az EU-OSHA hivatalos programja. Szakmai koordinátor: Wellbeing Social Hub.
